Év élőlényei 2023.
Év emlőse: a közönséges vakond
A mesék kedvelt kisemlőse életének jelentős részét a föld alatt tölti. Férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és erős mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz alkalmazkodtak. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű állat rövid farkával (kb. 3 cm) együtt is alig hosszabb 10 cm-nél. Jelenlétét vakondtúrások jelzik, melyek a 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszerből összegyűjtött és felszínre tolt talajkupacok. A kertekben ezzel néha bosszúságot okozhat, de nagyon hasznos állat: fellazítja a talajt és sok kártevő rovart fogyaszt. A vakond (Skandinávia és néhány mediterrán terület kivételével) egész Európában elterjedt, és szinte minden élőhelyen megtalálható. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 forint.
Forrás: https://24.hu/tudo
many/2023/01/24/az-ev-emlose-2023/
Kép forrása: https://s.24.hu/app/uploads/2023/01/gettyimages-522075280_2-1140×760.jpg
Év madara: a barkóscinege
A barkóscinege a verébalkatúak rendjébe tartozó madárfaj. Állandó madarunk, de viszonylag ritka. Jellemző lakóhelye a vízparti nádas és sásos. Nyáron apró ízeltlábúakat, illetve kisebb csigákat fogyaszt. Télen a nád és a gyékény magjaival táplálkozik. Mérete picit nagyobb a verébnél. Tollazata a háton világosbarna, a hason hamvas szürke. A kifejlett hímet kétoldali fekete barkója és fekete farokalja különbözteti meg a tojótól. Legnagyobb hazai állományai a Fertő és a Tisza-tó környékén találhatók. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Forrás: https://www.mosthallottam.hu/termeszet/ev-madara-2023/
Kép forrása: https://www.mosthallottam.hu/wp-content/uploads/2022/08/ev-madara-2023-barkoscinege.jpg
Év kétéltűje: az alpesi gőte
Az Északi-középhegységben nálunk is előforduló alpesi gőtével Északnyugat-Európától az Alpok és a Kárpátok koszorúján át, egészen a Balkán-félszigetig találkozhatunk. Általában március végén, április elején bújik elő telelőhelyéről, majd felkeresi vizes petézőhelyét, amin gyakran osztozik rokonaival, a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával. Az alpesi gőte kedveli a kisebb, sekélyvízű tavakat és tócsákat. Testhossza 8–12 cm, a nőstények nagyobbra nőnek a hímeknél. A hím háta kékes, sötét mintázattal. Taraja ép szélű, sötét és világos foltokkal. A hasa narancsvörös, de nincsenek rajta sötét foltok – ez különbözteti meg a tarajos gőtétől. Nászidőszakban színei felerősödnek. A nőstény barna, világosabb narancsos hassal. Állományát több tényező is veszélyezteti: a klímaváltozással járó csapadékhiány, az erdők letermelése, az elhibázott haltelepítés és a vízszennyezés. Hazánkban a többi kétéltűhöz hasonlóan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/2023-ban-az-alpesi-gote-az-ev-keteltuje
Kép forrása: https://www.turistamagazin.hu/media/thumbs/ad/ob/es/adobestock_368483290-dd26a18a-5786817.jpeg
Év hala: a lápi póc
A lápi póc élőhelyei – ahogyan azt neve is mutatja – a dús növényzetű mocsarak és lápok, ahol bolharákokat, rovarlárvákat és halivadékokat zsákmányol. Népies elnevezései: békahal, bobály, ebhal, kutyahal. Sajnos a mocsarak lecsapolásával nagyon megfogyatkozott az állománya, amit napjainkban az inváziós amurgéb terjedése is kedvezőtlenül befolyásol. Hazánkban ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/lapok-kis-ragadozoja-lett-az-ev-hala-2023-ban
Kép forrása: https://www.turistamagazin.hu/media/thumbs/ad/ob/es/adobestock_461181102-c9f6a40d-5733732.jpeg
Év rovara: A közönséges temetőbogár
A közönséges temetőbogár a dögbogárfélék családjába tartozik, melyek legjellemzőbb tulajdonsága az ivadékgondozás, ami ritka a bogaraknál. Testhossza 12-22 mm. Fekete testét helyenként aranysárga szőrök borítják, és jellegzetes szárnyfedőjének fekete-sárga szalagszerű mintázata. A kifejlett temetőbogarak ragadozók (légylárvákat és más rovarokat fogyasztanak), de a lárvák kistestű gerincesek tetemével táplálkoznak. A hím és a nőstény eltemeti az elhullott állatot, majd petéiket a tetemtől kiinduló járatba rakják. Öt nap múlva a kikelő lárvák ciripelő hanggal jeleznek a nősténynek, mely a bomló tetemből előemésztett táplálékkal eteti őket. A lárvák később már önállóan táplálkoznak, hét nap múlva a talajban bebábozódnak, és még abban az évben kifejlett bogár lehet belőlük. A közönséges temetőbogár Európában és Ázsiában egyaránt elterjedt, hazánkban is gyakori.
Forrás: https://www.rovartani.hu/2022/10/24/ev-rovara-2023-szavazas/
Kép forrása: https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/rovartani/wp-content/uploads/2023/01/07105743/1.jpg
Év lepkéje: a fecskefarkú lepke
A fecskefarkú lepkét jellegzetes mintázatáról könnyű felismerni. Alapszíne általában halványsárga, szárnyain piros, szemre emlékeztető folt és egy-egy faroknyúlvány van, melyekről a nevét kapta. Ezek a lepke szemeit és csápjait utánozzák, hogy megtévessze velük a rovarevő madarakat és túlélje a támadást. Érdekesség, hogy hernyója fiatalkorában madárürülékre hasonlít, így marad észrevétlen a ragadozók előtt. Ha mégis veszély fenyegeti, édeskés szagot áraszt, jelezve támadójának, hogy mérgező. A fecskefarkú lepke majdnem az egész északi félgömbön megtalálható. Hazánkban is elterjedt, főleg a hegy- és dombvidékeken gyakori. Három nemzedéke van, melyek áprilistól szeptemberig repülnek. A kertekben is többször találkozhatunk vele, például a répa levelein. Sajnos ennek a szép pillangónak az egyedszáma csökken, főleg a mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata miatt. Hazánkban ezért védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-fecskefarku-pillango-lett-az-ev-lepkeje
Kép forrása: https://www.turistamagazin.hu/media/thumbs/ma/ch/ao/machaon-papilio-machaon-bfbb68a5-5777147.jpeg
Év egyedi fája: a „Lebegő” platán, Tata
A tatai Angolkertben található 250 éves matuzsálem különlegessége, hogy a Cseke tó partjára ültetett csemete nemsokkal ültetése után megdőlhetett, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett.
Év fája: Vénic-szil
A vénic-szil közepes termetű fa, 20-25 méter magas. Törzse erősen ágas, kérge barnásszürke, hálózatosan repedezett. Lombkoronája szabálytalan, az alsó ágak lehajlanak. Elliptikus levelei váltakozó állásúak, 7- 13 cm hosszúak, fonákuk enyhén szőrözött. A levélszél kétszeresen, élesen fűrészes. Zöldesvörös virágai márciusban, lombfakadás előtt nyílnak. Lependék termése májusban érik be. A „szúnyogfának” is nevezett fa lombja ősszel sárgára színeződik. Elsősorban az árterekhez kötődik, de élettere a folyószabályozások és az ártéri erdők irtása miatt jelentősen csökkent. Noha őshonos szilfáink közül a szilfavészre a legkevésbé érzékeny faj, ennek ellenére visszaszorulása látványos.
Forrás: https://verteserdo.hu/ev-faja-szavazas-2023/
Kép forrása: https://verteserdo.hu/wp-content/uploads/2022/11/venic_szil_KM_negyzetes.jpg
Év vadvirága: a borzas len
A borzas len a száraz gyepek, sztyepprétek, ritkábban a száraz tölgyesek virága. Mészkedvelő faj. Kelet- és Közép-Európában elterjedt, keletre a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő. Hazánkban a Tiszántúl kivételével a legtöbb tájon előfordul, de az ország nyugati részén ritkább. A borzas len 50–80 centiméter magas évelő növény. A virága liláskék, álfüzért alkot. A termése gömb alakú tok. Május és július között virágzik. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen meg lehet különböztetni, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös – innen ered a borzas len fajnév. Ez a különleges és szép növény Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2023/01/07/2023-ev-vadviraga/
Kép forrása: https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/01/linum_hirsutum_bg_wroclaw-2-e1673094585212-2048×1152.jpg
Év gyógynövénye: a vadgesztenye
A vadgesztenyefát nagyméretű, felálló virágzata miatt a népnyelv bokrétafának is nevezi. Ősszel gyűjthető toktermése sok költőt és írót megihletett. A gyógyászatban elsősorban tüskés burokba zárt magját használják, de a kérgét és a levelét is gyűjtik. A gesztenyéből előállított készítményeket főleg visszeres problémák, trombózis esetén használják. A népi gyógyászatban bőrbajok kezelésére és az érfalak erősítésére is javasolják. Szaponintartalma miatt a vadgesztenye termése ruhák mosásához is használható. A mosódióhoz hasonlóan egészben, vagy felfőzve-összedarálva alkalmazzák folyékony mosószerként. Sajnos napjainkban a bokrétafára komoly veszélyt jelent az Észak-Amerikából behurcolt vadgesztenyelevél-aknázómoly. Ennek az apró méretű lepkefélének a vadgesztenye az egyetlen tápnövénye, ráadásul a levelekben áttelelő kártevő ellen nagyon nehéz védekezni.
Forrás: https://www.gyorgytea.hu/gyogynovenyek-vilaga/ev-gyogynovenye-2023-a-vadgesztenye/
Kép forrása: https://www.gyorgytea.hu/wp-content/uploads/2023/02/og_vadgesztenye.jpg
Év gombája: a disznófülgomba
Az év gombájának feltűnő mérete és különleges színe hamar magára vonja az emberek figyelmét. Sajnos európai élőhelyeinek csökkenése, a klímaváltozás és a helytelen erdészeti beavatkozások veszélyeztetik fennmaradását, ezért védelemre szorul. Természetvédelmi értéke: 10000 Ft. A disznófülgomba 4-10 cm széles, 2-6 cm magas, tölcsér alakú, pereme szabálytalanul hullámos. Felszíne sima, ibolyás színű, később okkersárgára fakul. Középhegységi, hegyvidéki elterjedésű faj. Főleg meszes alapkőzeteken, bükk és lucfenyő alatt fordul elő. Nyáron terem.
Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/10/17/ev-gombaja-2023-disznofulgomba/
Kép forrása: http://www.miskolcigombasz.hu/upload/media_thumbnail/9/312/38225.jpg
Év ásványa: az antimonit
Az antimonit az antimon fém legfontosabb ércásványa (72% Sb).
Formagazdag kristályai általában oszlopos, tűs kifejlődésűek, hosszuk akár a 20 cm-t is meghaladhatja. Az antimon nyelvújításkori neve (dárdany) is dárdaszerű kristályaira utal. Kristályszerkezeti sajátosságai miatt az oszlopok, tűk oldalát alkotó egyik lap mentén kitűnően hasad. Puha, körömmel karcolható. Az antimont ma tűzgátló anyagokban, fémötvözetekben, kerámiákban, üvegekben használják.
Forrás: https://geometodika.hu/2023/01/04/az-ev-asvanya-es-az-ev-osmaradvanya-2013/
Kép forrása: https://www.turistamagazin.hu/media/thumbs/3b/93/0f/3b930f47-60a6-486d-af48-d1f6e2595d18-e07cb27b-5835791.jpeg
Év ősmaradványa: a borostyánkő
A borostyánkő egykor élt fás szárú növények megkövesedett gyantája. Ma is sok növénycsoport termel gyantát, amely a növény testén keletkező sérüléseket zárja el. A növényből kicsorgó gyanta kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos, így képes a vele kapcsolatba kerülő, kisebb-nagyobb növényi részeket és állatokat csapdába ejteni, ezeket nevezzük zárványoknak. A szabad levegőn a gyanta idővel megkeményedik, kedvező körülmények között fosszilizálódik. A világ leghíresebb borostyánkő kincsei a dominikai, a balti és a mianmari borostyánok. Hazánkban is több borostyánkő-előfordulás ismert, ám a legfontosabb a Bakony hegységben, az ajkai szénbányászat „melléktermékeként” előkerült borostyánkő, melyből pók- és darázsfosszíliákat is leírtak.
Forrás: https://geometodika.hu/2023/01/04/az-ev-asvanya-es-az-ev-osmaradvanya-2013/
Kép forrása: https://m.blog.hu/zo/zoldito/image/kep1_61.png
