Az év fája: bükk
Jó egy évszázaddal ezelőtt faanyagát csak faszénégetésre, hamuzsírfőzésre használták, azóta a faipar fontos nyersanyaga. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk.
Az év vadvirága: fehér tündérrózsa
A fehér tündérrózsa iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4 (5) zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik. Védett növényünk, eszmei értéke 5.000 Ft.
Az év gyógynövénye: borsmenta
A borsmenta (másnéven borsos menta, latinul Mentha piperita) évelő, Európában és Észak-Amerikában is termesztett növény, amelynek levelét és illóolaját használják a gyógyászatban. Jelentőségét mutatja, hogy a legrégebben termesztett gyógynövények egyike.
Az év gombája: szürke galóca
A szürkésbarnás kalapjáról és szürke pettyeiről jól felismerhető galócaféle ehető. Bordázott gallér és tönkcsúcs, sima kalapszél jellemzi. Gallérja fejlett, tönkbázisa gumós, tönkje azonban sima vagy pelyhes felületű.
Az év emlőse: vadmacska
Míg háziasított rokonának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vadmacskák színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Rajzolata lehet elmosódott, vagy jellegzetesen cirmos, markáns, fekete harántcsíkokkal. Hossza (farokkal együtt) 80-110 cm; súlya évszakonként és nemenként különböző: általában 4-6 kg között van, karmai visszahúzhatók. Ragadozó. Magyarországon 2012 óta fokozottan védett.
Az év madara: kerecsensólyom
A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím. Ragadozó. Védett madár! Eszmei értéke:1 000 000,- Ft. Magyarországon fokozottan védett!
A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható.
Az év hüllője: kaszpi haragossikló
A kaszpi haragossikló a legnagyobb testű kígyónk. Hossza elérheti a 2 métert. Teste karcsú és erőteljes. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. A pikkelyek közepén szalmasárga csík húzódik, a széleik és a köztük lévő bőr sötét. Ragadozó. Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke: 500 000 Ft.
Az év hala: réti csík
A réticsík erősen megnyúlt, vaskos testű halunk. Alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található. Csigákkal és más fenéklakó élőlényekkel táplálkozik, de növényi maradványokat is fogyaszt. Védett!
Az év rovara: sisakos sáska
Meleg homokterületeink, füves pusztáink jellemző állata. Fejének jellegzetes, hegyes sisakhoz hasonló alakjáról könnyen felismerhető. Keskeny teste elülső szárnyaival együtt megnyúlt, többnyire olajzöld vagy barna színű. Növényevő! Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az év lepkéje: közönséges medvelepke
Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal. Növényevő.
Az év ősmaradványa: gyapjas mamut
A gyapjas mamut az egykori pleisztocén megafauna emblematikus tagja volt, mely kb. 400 ezer éve jelent meg a Földön és nagyjából 4000 éve halt ki. Maradványainak magyarországi lelőhelyei is ismertek, a mamutfogak pedig a leggyakoribb jégkorszaki nagyemlős leletek közé tartoznak hazánkban.
Az év ásványa: korund
A korund hagyományos felhasználási területe az ékszerkészítés. Nagy keménysége és pompás színváltozatai egyértelműen indokolják a drágakőként történő felhasználást. A közönséges korund azonban gyakran átlátszatlan, zárványokat tartalmaz, ezért nem felel meg a drágakő minőségnek. Kedvező fizikai tulajdonságai miatt gazdaságilag mégis kiemelt a jelentősége: elterjedt ipari csiszolóanyag („smirgel” vagy „smirgli”: szürke, barna korundszemcséket tartalmazó átalakult kőzet), valamint hőálló anyagok, tűzálló tégelyek, szigetelőanyagok, a karcolásnak ellenálló optikai eszközök (pl. műszerablakok, tükrök) készítésére használják fel. Ez utóbbi területek a természetes korund bányászatától átvezetnek a mesterséges kristályok előállításához.
Források:
https://vadaszerdo.blog.hu/2024/01/01/ev_fajai_115
https://magyarallatvedelem.hu/ezek-lettek-az-ev-elolenyei-2024-ben/
https://kronika.hu/cikk/megvalasztottak-a-2024-es-ev-elolenyeit/