Az idei évben is együtt dalolt a Rókusi diáksága és nevelőtestülete a zene világnapján.

Október 1-jén a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin 1975-ös kezdeményezésére ünnepeltük meg a muzsika és az éneklés lélekemelő erejét. A mester hitt abban, hogy a zene több, mint hangok egymásutánja. Olyan egyetemes nyelv, amely összeköti az embereket, hidat épít kultúrák és nemzedékek között. Segít jobban megérteni egymást akkor is, amikor a szavak már nem elegendők.
A zene különleges erejét talán legszebben ezek a gondolatok fejezik ki: a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a dallam a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia pedig az össze nem illőket összeegyezteti.
Az idei tanévben több okunk is van arra, hogy ünnepeljük a zenét. 2027-ben Kodály-évet ünneplünk: márciusban halálának 60., majd decemberben születésének 145. évfordulójára emlékezünk. A népdalgyűjtő-zeneszerző-zenepedagógus egész életében azért dolgozott, hogy az ének és a zene minden emberhez eljuthasson. Hiszen az éneklés nem csupán művészi tevékenység, hanem közösségteremtő erő, amely gazdagabbá teszi az ember életét és személyiségét.

Talán nincs is méltóbb módja annak, hogy tisztelegjünk előtte, mint hogy minél többen együtt éneklünk. Hiszen Kodály vallotta, hogy a legtermészetesebb hangszerünk a saját hangunk, és a közös éneklés öröme mindenki számára elérhető.
Magyar népdalaink kiemelten fontos részei közös kulturális örökségünknek. Nemzedékek belső érzésvilágát, örömöt-bánatot és a reményt őrzik, miközben összekötnek bennünket múltunkkal és egymással. Kodály egész életművének alapvetése éppen az volt, hogy ezeket a dalokat úgy őrizzük, hogy elénekeljük, és így adjuk tovább.
♪ ♫ ♪

Különleges vendégművész is csatlakozott ehhez a projekthez: Blaho Attila Artisjus Pedagógusi és Fonogram-díjas jazz-zongora-előadóművész, tanár és zeneszerző. Pályafutása során saját zenekaraival és számos különböző formáció közreműködőjeként Európa számos országában, valamint Japán, Thaiföld, India és Kína színpadain is fellépett. Előadóművészi tevékenységének középpontjában a jazz és az improvizatív zene áll. Jazz-zongoristaként, zenekarvezetőként és közreműködőként egyaránt aktív. Ismert népdalainkhoz saját maga írt kíséretet, mely a népzenében szokatlan, de a mai hangzásvilághoz közelebb álló köntösbe öltözteti ezeket a népszerű dalokat. Így csendült fel az Érik a szőlő, a Hej, Dunáról fúj a szél és a Hull a szilva kezdetű népdal hangulatos, 21. századi értelmezésben.

